Belsőfény

Neale Donald Walsch

BESZÉLGETÉSEK ISTENNEL

-kivonat-

(...)

Én mindenkivel beszélgetek. Egyfolytában. Nem is az a kérdés, hogy én kivel beszélgetek, hanem, hogy ki hall meg?

(...)Ezek tehát közléseim eszközei /->érzelmek, gondolatok, tapasztalatok, és csak végső esetben a szavak/, ám nem a módszerei, mert nem minden érzelem, nem minden gondolat, nem minden tapasztalat és nem minden szó tőlem való.

(...)

A kihívás mindezek elkülönítése. Ebben rejlik a nehézség: miként lehet megkülönböztetni Isten üzeneteit más források adataitól. A megkülönböztetést mérhetetlenül megkönnyíti a következő alapszabály alkalmazása:

Mindig az Enyém a Legmagasztosabb Gondolatod, a Legvilágosabb Szavad, a Legnagyszerűbb Érzésed. Ami ennél kevesebb, az más forrásból fakad.

(...)

Ám adok még néhány irányelvet:

A Legmagasztosabb Gondolat mindig örömöt tartalmaz. A Legvilágosabb szavak mindig igazságot tartalmaznak. A Legnagyszerűbb Érzés pedig az, amit ti szeretetnek neveztek.

Öröm, igazság, szeretet.

Ezek hárman felcserélhetők, és az egyik mindig a másikhoz vezet. Nem számít, milyen sorrendben következnek.

(...)

Mert teremtő erővel bír, amit gondolsz valamiről, mert magvalósító erejűek a szavaid, a gondolataid see a szavaid együtt pedig csodálatra méltó hatékonysággal szülik meg a valóságodat.

(...)

Nem lesz a tiéd, amiért könyörögsz, sem az, amit akarsz. Azért, mert éppen a kérésed rögzíti a hiányt, és ha kimondod, hogy mi után vágyakozol, azzal pontosan és csakis ezt az élményt, akarást hozod létre a valóságodban.

A helyes imádság tehát soha nem az esdeklő könyörgés, hanem a hálaadás imája.

Ha előre köszönetet mondasz Istennek azért, aminek a megtapasztalása mellett döntöttél, legyen az bármi, akkor végeredményben elismered a létét - gyakorlatilag. A hála így a legerőteljesebb nyilatkozat Isten számára; a megerősítése annak, hogy megadtam a választ, mielőtt még kérdeztél volna.

(...)

Kezdetben volt a Minden, és nem volt semmi más. Ám a Minden nem ismerte önmagát -mert nem volt SEMMI MÁS. Ilyenformán a Minden sem volt, nem LEHETETT, minthogy másnak a hiányában semmi nincs.

Ez az egyetemes van-nincs, lét-nemlét, amelyről az idők kezdete óta beszélnek a misztikusok.

A Minden ugyan tudott önmagáról -ez azonban nem volt elég, minthogy mindez csak elméleti ismeret volt, nem gyakorlati tapasztalat. Önmaga megtapasztalására sóvárgott, mert tudni akarta, mi az, amit oly pompásnak, oly dicsőségesnek érez. Ez azonban lehetetlennek bizonyult, minthogy a "pompás" vagy "dicsőséges" szavak csupán viszonyított jelzők. A Minden nem tudhatta, mit érez pompásnak és dicsőségesnek, ha nem NYILVÁNUL MEG. Ha nem tudja, hogy micsoda NEM, ha nem tudja, hogy milyen NEM, fel sem merülhet a MICSODA és a MILYEN kérdése.

Az egyetlen, amit a Minden biztosan tudhatott, hogy nincsen semmi más. Így viszont soha nem ismerheti meg magát egy Önmagán kívül álló viszonyítási pontból. EGYETLEN viszonyítási pont létezett - ODABENT. A "lét-nemlét". A Vagyok-Nem vagyok.

Így a Minden úgy döntött, hogy tapasztalati úton is megismeri önmagát.

Ráébredt, hogyan létesíthet viszonyítási pontot Önmagán BELÜL.

Úgy érvelt, hogy Önmaga bármely része szükségszerűen kevesebb az egésznél, és ha ilyen módon részekre osztja Önmagát, minden rész -lévén kevesebb az egésznél- KÍVÜLRŐL tekinthet Önmaga TÖBBI részére, és láthatja pompáját.

Így osztotta fel magát a Minden -és vált egyetlen dicsőséges pillanatban EZZÉ és AZZÁ. Ez volt az első alkalom, hogy egymástól bizonyos távolságban, mégis egyidejűleg létezett EZ és AZ; és ami létrehozta, az EGYIKKEL SEM volt azonos ezek közül.

Ilyenformán egyszeriben három alkotóelem jött létre: ami ITT van, ami OTT van, és az, ami NINCS SEM ITT, SEM OTT - de aminek mégiscsak muszáj léteznie, hogy létezhessen az ITT és az OTT.

A semmiben rejlik a minden. A nem-térben rejlik a tér. A mindenben rejlenek a részek.

Én Vagyok Minden -minden, ami látható, és minden, ami láthatatlan-, így a meghatározás Rólam, mint a Nagy Láthatatlanról, a nem köznapi értelemben vett Semmiről (a felfoghatatlan TELJESSÉGRŐL), vagy a Köztes Térről, mely lényegében a keleti misztika meghatározása Istenről semmivel sem pontosabb, mint Isten gyakorlatias nyugati meghatározása, mely szerint Isten minden, ami látható. Azoknak helytálló az értelmezése, akik úgy tartják, hogy Isten Minden, Ami Van, és Minden, Ami Nincs.

Az "itt" és az "ott" megteremtésével lehetővé vált Isten számára, hogy megismerje Önmagát. E nagy robbanás pillanatában Isten megteremtette a VISZONYÍTÁST és a VISZONYLAGOSSÁGOT - a legnagyobb ajándékot, melyet valaha is adott és adhatott Önmagának.

Így keletkezik a Semmiből a Minden -alapvetően spirituális esemény, mely mellesleg (a kiindulópontjától eltekintve) tökéletesen egybeesik a tudósaitok által "Big Bang"-nek nevezett elmélettel.

(...)

Isten tudta, hogy a szeretet létezése - és önmaga megismerése a tiszta szeretetként - maga után vonja, hogy léteznie kell az ellentétének is. Így hozta létre Isten a szeretet tökéletes ellentétét, amit félelemnek hívnak. És abban a pillanatban, hogy létrejött a félelem, a szeretet is MEGTAPASZTALHATÓKÉNT létezhetett.

A KETTŐSSÉGNEK, a szeretetnek és az ellentétének erre a megteremtésére utalnak az emberek különféle mitológiákban, mint a gonosz születésére, Ádám bukására, a Sátán lázadására és így tovább.

És ahogy megszemélyesítik a tiszta szeretetet egy Istennek nevezett alakkal, ugyanúgy személyesítik meg a félelmet az ördögnek nevezett alakkal.

(...)

A te megteremtéseddel, szellemi gyermekem, az a célom, hogy megismerjem magam, mint Istent. Ezt csakis rajtad, rajtatok keresztül tehetem meg. Így hát elmondható: az a célom számodra, hogy ismerd meg önmagadban Istent.

Hihetetlen egyszerűnek látszik, ám roppant összetett feladat - mert egyetlen út nyílik előtted, hogy Istenként ismerd meg önmagad: először ismerd meg önmagad, mint nem-Istent.

(...)

Egyetlen módon érhettem el, hogy valamennyi spirituális gyermekem az Én részemként ismerje meg önmagát -úgy, hogy ezt egyszerűen elmesélem neki. De látod, nem bizonyult elegendőnek a szellem számára, hogy felismerje önmagát, mint Istent, vagy Isten részét, vagy Isten gyermekét.

Megismerni és megtapasztalni valamit nem ugyanaz. A Szellem vágyik rá, hogy GYAKORLATILAG ismerje meg önmagát (ugyanúgy, ahogy Én vágytam rá!). Nem éred be FOGALMI tudatossággal, így kidolgoztam egy tervet. Ez a legrendkívülibb elképzelés az egész világmindenségben - és a leglátványosabb együttműködés. Együttműködést mondok, mert mindnyájan részt vesztek benne, Velem együtt.

A terv szerint tiszta szellemként léptek be az éppen megteremtett fizikai világmindenségbe; ugyanis fizikai mivoltotok az egyetlen lehetőség, hogy tapasztalati úton megismerhessétek, amit fogalmilag már ismertek. Ez az az ok, amiért létrehoztam a viszonylagosságnak és a viszonyításnak az egész teremtést kormányzó rendszerét.

És a fizikai világmindenségben, drága szellemgyermekeim, megtapasztaljátok, amit önmagatokról tudtok, de először meg kell ismernetek az ELLENTÉTET. A végletekig leegyszerűsítve arról van szó, hogy semmit nem tudhatsz a magasságodról, ha és amíg nem vagy tudatában az alacsonyságnak. Nem tapasztalhatod meg önmagad azon részét, amit kövérnek nevezel, amíg nincs valamilyen fogalmad a soványságról.

Összességében: nem tapasztalhatod meg MI és KI vagy, amíg nem kerülsz szembe azzal, ami és aki NEM vagy. Ez a célja a viszonyítás elméletének és a fizikai szinten létező életnek. Mindaz, ami NEM vagy, nélkülözhetetlen ahhoz, hogy önmagadként határozhasd meg magad.

A végső tudásról szólván -vagyis hogy Teremtőként ismerd meg magad-, nem tudod Teremtőként megtapasztalni önmagad, amíg nem teremtesz. És nem tudod megteremteni az Énedet addig, amíg nem teszed magad MEGTEREMTETLENNÉ. Bizonyos értelemben először "ne legyél", azért, hogy aztán létezhess.

Persze nincs rá módod, hogy ne az legyél, aki és ami vagy - természtesen az vagy (tiszta, alkotó szellem), mindig is az voltál és mindig is az leszel. Így aztán az egyetlen alkalmas tetthez folyamodtál: ELFELEJTETTED MAGADDAL azt, Aki Valójában Vagy.

A fizikai világmindenségbe lépéssel lemondtál arról, hogy emlékezz önmagadra. Ezáltal lehetővé válik, hogy a VÁLASZTÁSOD alapján legyél az, Aki Vagy.

A választás művelete teszi lehetővé, hogy MEGVÁLASZD a léted, hogy megtapasztald önmagad, mint teljes mértékben szabadon választott lényt -aki , a dolog természetéből fakadóan Isten maga. Felvetődik persze a kérdés, hogyan is dönthetnél valami felől, amin kívül nincs is választás? Mert bizony, lehetetlen, hogy NE legyél a gyermekem, akármilyen elszántan igyekszel is - viszont ELFELEJTHETED.

Forrás:Angyalforrás.hu

A filmet itt lehet meg nézni
Link(ek):

cd1:
http://www.movshare.net/video/x8tcwqu3bfxse
cd2:
http://www.movshare.net/video/xjkhq8m4p923n
cd1:
http://www.novamov.com/video/4t4v1bvxdfvlr
cd2:
http://www.novamov.com/video/9zwbjwofw9utf

http://www.youtube.com/watch?v=7yqEvHLfQTk